SZŰCS BARBARA ESZTER
PALLYA TIME – INSIDE
Amikor Pallya Celesztin pöttyös portréit nézegettem, azon gondolkodtam, vajon hogyan néznének ki ezek a portrék, ha idős korban készültek volna.
Ez a gondolat ihlette „Time” című munkámat, amiben az elkerülhetetlen öregedés témáját dolgoztam fel. Az ehhez kapcsolódó videóban az idő könyörtelen múlása és az óra ketyegésének rideg, megállíthatatlan üteme jelenik meg.
Ahogy Jókai Mór is írta: „Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt.” Ez az idézet hűen tükrözi munkám alapgondolatát, az idő múlásának elkerülhetetlenségét és annak hatását az emberi létezésre és megjelenésre.
„Inside” című munkámban viszont a belső lelkiállapot és a külső megjelenés közötti kapcsolatot vizsgáltam.
Beauvoir szerint az ember nem érzi magát „öregnek”, amíg a teste vagy a társadalmi viszonyai nem emlékeztetik erre. Ezzel a filozófus az idő szubjektív jellegét hangsúlyozza: az öregedés tapasztalata egyéni.
A kihajtható kártyák állítva kereket, időkereket szimbolizálnak. Az idő kegyetlenül telik, mégis az emberi érzékelés számára szinte észrevétlen marad, a pöttyös kendő viszont ugyanaz marad. Az öregedés nemcsak a testet, hanem belső lelkiállapotunkat is meghatározza, és ezen keresztül formálja a világ érzékelését.
A Pallya Time – Inside című munkám a nagymarosi Kirakat Műhelygaléria Nemzetközi Pállya Celesztin Mail Art pályázatának díjazott munkája.
Mint művész, szoros együttműködésben dolgozom kutatókkal, és számomra kulcsfontosságú a velük való kommunikáció az alkotói folyamat során. Ez a párbeszéd lehetővé teszi, hogy mélyebb megértést nyerjek a tudományos eredményekről, amelyek inspirálják műveimet, és segít abban, hogy az alkotásaim egyedi perspektívát tükrözzenek. A kutatókkal való közös munka gazdagítja a kreatív folyamatomat, és új dimenziókat ad a művészetemhez.
As artist, I work in close collaboration with researchers, and for me communication with them is key to the creative process. This dialogue allows me to gain a deeper understanding of the scientific results that inspire my work and helps me to ensure that my creations reflect a unique perspective. Working with researchers enriches my creative process and adds new dimensions to my art.
LEGYEN LÁTHATÓ A LÁTHATATLAN
LET THE INVISIBLE BE SEEN
VIZUÁLIS VIZSGÁLATOK SZEREPE A HALEMBRIÓ TOXIKOLÓGIÁBAN (DR. BAKOS-CSENKI ZSOLT, DR. SZABÓ ISTVÁN)
THE ROLE OF VISUAL EXAMINATION IN FISH EMBRYO TOXICOLOGY
Festményinstallációm Dr. Bakos-Csenki Zsolt és Dr. Szabó István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) úttörő munkája előtt tiszteleg. A kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amely fény segítségével teszi lehetővé a halak vizsgálatát azok elpusztítása nélkül. Munkám a fény és az anyag találkozását jeleníti meg, a középpontban egy lebegő hal szimbólummal, amely az élet, a tudomány és a fenntarthatóság harmóniáját idézi.
My painting installation honors the pioneering work of Dr. Zsolt Bakos-Csenki and Dr. István Szabó (Hungarian University of Agricultural and Life Sciences). The researchers have developed a method to study fish using light without destroying them. My work represents the meeting of light and material, with a floating fish symbol at the center, recalling the harmony of life, science and sustainability.
DIVERZITÁS A SZÜRKEZÓNÁBÓL I DIVERSITY FROM THE GRAY ZONE
Tudományos ismereteket rendszerezek szubjektív módon. A „Beporzók – Diverzitás a szürkezónából” egy olyan rovarsorozat, amelyekhez az ember általában negatív érzéseit, emlékeit társítja. A tudományos anyagot Tamási Gergő biológus, mikrobiológus, genetikus állította össze.
I organise scientific knowledge in a subjective way. The Diversity from the Gray Zone is a series of insects to which people usually associate negative feelings and memories. The scientific material was compiled by biologist, microbiologist and geneticist Gergő Tamási.
BEPORZÓK I POLLINATORS
A légy (Stomoxys calcitrans)
A legyek olyan rovarok, amelyek a kétszárnyúak (diptera) rendjéhez tartoznak. Talán az egyik legjobban alulértékelt élőlények, mégis rengeteg hasznuk van az élővilágban. A legyek nagyon gyakori viráglátogatók, egyrészt az elfogyasztott nektár által tápanyaghoz jutnak, másrészről találkozási helyet is szolgáltatnak a párzáshoz. A nektár elfogyasztása közben a pollenek rátapadnak a legyekre és a következő növényre rászállva beporozzák azt. A legyek népessége hatalmas és a beporzási tevékenységük nagyon fontos. Olyan ősi szerepük van a beporzásában, hogy az első zárvatermőket (angiosperm) is valószínűleg ők porozták be. Másik fontos szerepük a trágya újrahasznosításában van, mivel a szerves anyagokat visszajuttatják a körforgásba és ezek újra bekerülnek a bioszféra felvehető tápanyagai közé.
The fly (Stomoxys calcitrans)
Flies are insects that belong to the order diptera. They are perhaps one of the most underestimated creatures, yet they have many benefits in the living world. Flies are very frequent visitors to flowers, both to obtain nutrients from the nectar they consume and to provide a meeting place for mating. As the nectar is consumed the pollen sticks to the flies and they pollinate the next plant by landing on it. The fly population is huge and their pollination activity is very important. Their role in pollination is so ancient that they probably pollinated the first angiosperms. Another important role is in the recycling of manure as they return organic matter to the cycle and reintroduce it into the biosphere as an absorbable nutrient.
A darázs (Polistes dominula)
A darazsakról általában negatív képet szoktunk festeni, hiszen köztudott, hogy a méhekkel ellentétben sokszor nem olyan szelídek és gyakran védekeznek, ha megzavarják a fészküket. Azt ki kell jelenteni, hogy a méhek és legyek mellett a darazsak is fontos feladatot látnak el a növények beporzása során. Nagyon hasznos rovarok, hiszen segítenek a természetes növénypopuláció fenntartásában hozzájárulva a virágos növények szaporodásához. Fontos lenne a köztudatban jobban kihangsúlyozni, hogy mennyire fontosak a természetnek és őket is ugyanúgy védeni kellene, mint a méheket, hiszen ha a darazsak megfogyatkoznak akkor a növények egy fontos beporzót veszítenek.
The wasp (Polistes dominula)
We tend to have a negative image of wasps because it is well known that unlike bees they are often not as tame and often defend themselves when their nest is disturbed. It must be said that, alongside bees and flies, wasps also play an important role in pollinating plants. They are very useful insects as they help to maintain natural plant populations by contributing to the reproduction of flowering plants. It is important to raise public awareness of their importance to nature and to protect them in the same way as bees because if wasps become scarce, plants will lose an important pollinator.
A hangya (Myrmica sabuleti)
A hangyák az ökoszisztéma fontos részét képviselik és kulcsszerepet játszanak a bioszféra működésében és egyensúlyában. Képesek növényeket beporozni, azáltal, hogy a nektárt eszegetve virágról virágra járnak és így a rájuk tapadt pollent el tudják szállítani egyik helyről a másikra. Sok hangyafaj befolyásolja a talaj szerkezetét, összetételét, tehát alakítja azt. A fészkük építése során szerves anyagokat is összegyűjtenek, raktároznak, amiket a közelben lévő növények fel tudnak venni a gyökereikkel és tudják azokat hasznosítani, ezzel tápanyagot is szolgáltatnak a fáknak és cserjéknek.
The ant (Myrmica sabuleti)
Ants are an important part of the ecosystem and play a key role in the functioning and balance of the biosphere. They are able to pollinate plants by eating nectar and moving from flower to flower, transporting the pollen they carry from one place to another. Many ant species influence the structure and composition of the soil, and therefore shape it. In building their nests they also collect and store organic matter that nearby plants can take up with their roots and use providing nutrients for trees and shrubs.
A szúnyog (Xanthochlorus sp.)
A szúnyogféléket úgy ismerjük, mint vérszívók, de azt is el kell mondani, hogy csak a nőstények szívnak vért, azt viszont kevesen tudják, hogy nagyon jelentős növény beporzók. A virágok nektárját szívogatják és a pollen rájuk tapad, amit tovább is szállítanak a következő virágig. A polleneket mind a hím és mind a nőstény szúnyog ugyanúgy terjeszti. Nagyon érdekes, hogy a kakaó beporzását csak a törpeszúnyogok végzik (Ceratopogonidae családba tartozó szúnyogok)
The mosquito (Xanthochlorus sp.)
Mosquitoes are known as bloodsuckers but it should also be said that only females suck blood but few people know that they are very important pollinators of plants. They suck the nectar from flowers and the pollen sticks to them which they carry on to the next flower. Pollen is spread in the same way by both male and female mosquitoes. It is very interesting to note that pollination of cocoa is only carried out by biting midges (mosquitoes of the family Ceratopogonidae)
A dongó (Bombus terrestris)
Az ökoszisztémában betöltött szerepük létfontosságú. Ugyanolyan mértékű beporzásra képesek, mint a darazsak, hiszen számukra is az elsődleges táplálékforrás az a virágokból származó nektár, amely során terjesztik a pollent. A kolóniák száma csökkenőben van, mivel a nyári csapadékmennyiség és hőmérséklet nem kedvez nekik. A gyümölcsöknek és zöldségeknek is ugyanúgy beporzókra van szükségük és a dongók számának csökkenése a mezőgazdaság számára is negatív hatást fejt ki.
The bumblebee (Bombus terrestris)
Their role in the ecosystem is vital. They can pollinate to the same extent as wasps as their primary food source is nectar from flowers where they spread the pollen. Colony numbers are declining because summer rainfall and temperatures do not favour them. Fruits and vegetables need pollinators in the same way and the decline in bumblebee numbers is also having a negative impact on agriculture.
A muslica (Drosophila melanogaster)
A muslicák is előszeretettel fogyasztják a gyümölcsök nektárját. Nagy népességüknek köszönhetően jelentősen hozzájárulnak a beporzáshoz, terjesztik a virágport, ami a növények szaporodásához elengedhetetlen. Az egyik legelterjedtebb muslica az a Drosophila melanogaster. Biológiai vizsgálatokhoz nagyon könnyen fel lehet használni, genetikai modell állatként szolgál, mivel nagyon könnyen, gyorsan szaporodik és egyszerűen lehet vizsgálni. Ezt a muslicát sokszor használják Huntington kór, Parkinson kór, cukorbetegség és rákkutatás során is.
The fruit fly (Drosophila melanogaster)
Fruit flies also like to consume the nectar of the fruit. Thanks to their large population they contribute significantly to pollination, spreading pollen which is essential for plant reproduction. One of the most widespread fruit fly is Drosophila melanogaster. It is very easy to use for biological studies, it serves as a genetic model animal because it reproduces very easily and quickly and it is simple to study. This muslica is often used in Huntington’s disease, Parkinson’s disease, diabetes and cancer research
ÁTFORMÁLT TÁJ I ATTACK
2022 FESTMÉNYINSTALLÁCIÓ PERFORMANCE
A médiumokból ömlő szenzációhajhász információáradat által immunissá válunk a hírekre. A digitális eszközökön keresztül egyik pillanatban eseménydús thriller, sci-fi, akció,
dráma filmeket nézünk, a következő pillanatban már ugyanott a híreket, megnehezítve számunkra, hogy felfogjuk mi a valóság és mi a fikció.
„Attack” című munkám egy támadást mutat be, barbár pusztítást, amiben megsemmisül egy alkotás. Fontos eleme a munkának, hogy a támadó és elszenvedő is a megnyitón résztvevők közül való, mint ahogy lehetnénk mi is az agresszorok, vagy az elszenvedők közül valók.
The sensationalist information overload from the media makes us immune to the news. Through digital devices, one moment is an eventful thriller, sci-fi, action, drama films, the next moment we’re watching the news, making it harder to watch for us to understand what’s real and what’s fiction.
My work „Attack” shows an attack, barbaric demolition, in which the destroying of a work of art. An important element of the work is that both the attacker and the sufferer are participants in the opening, just as we could be the aggressors or the or sufferers.
NŐ TESTLENYOMATOK
Zirczi Judit képzőművészről és magamról készült gipszlenyomatok.
„Asszonyi állatok és ékes leányzók,
Kik Isten választott templomai vagytok…”
T. S Eliot Animula
MÉLYÜLŐ I VÍZ I CSEPP sorozat
A tájképfestészetben, a Mélyülő, a Víz sorozatokban a háttér témával foglalkoztam és kísérleteztem. Lehet-e olyan képet festeni, amin csak háttér van? A háttéren belül a távolság, az atmoszféra, a levegő és a pára megfestése érdekelt. A távolság által a látvány homályosodik, egybe folyik. Az olaj technikában találtam meg azt, amit kerestem. A festés során fontos tényező lett az idő, az egyes rétegek száradási ideje miatt. Az egymáson lévő pasztózus és transzparens lazúros rétegek vibrálása érdekelt, a színek és az anyag játéka. Idővel a kísérletezések során olyan egyedi felületek és rétegek rajzolódtak ki, amiben megtaláltam egyedi festészetemet.
SZŰCS BARBARA ESZTER +36 20 550 7313